Magyarország 7 helyet javított a boldogságrangsorban, már a hatvankettedik – Qubit

Magyarország 7 helyet javított a boldogságrangsorban, már a hatvankettedik – Qubit

Kijött a Gallup idei boldogságjelentése, eszerint Magyarország továbbra is a középmezőnybe tartozik, 156 országból a 62., Bolívia és Paraguay közé ékelődve. Magyarország a tavalyi listához képest 7 helyet javított, akkor még 5,620 pontra értékelték a Gallup szakértői a magyar boldogságot, idén pedig már 5,758 pontra a lehetséges 10-ből. 

A lista élén nem sok változást látni a tavalyi eredményekhez képest, kivéve, hogy Ausztrália a 10.-ről a 11. helyre csúszott vissza, Ausztria pedig bekerült az élbolyba. A legboldogabbak között feltűnően sok a nyugat-európai ország: 

  • 1. Finnország (7,769 ponttal), (a tavalyi listán is 1. helyezést ért el),
  • 2. Dánia (7,600), (3.)
  • 3. Norvégia (7,554), (2.)
  • 4. Izland (7,494), (4.)
  • 5. Hollandia (7,488), (6.)
  • 6. Svájc (7,480), (5.)
  • 7. Svédország (7,343), (9.)
  • 8. Új-Zéland (7,307), (8.)
  • 9. Kanada (7,278), (7.)
  • 10. Ausztria (7,246) (12.).

Míg a rangsor végén rendre olyan afrikai, ázsiai, egy esetben pedig közép-amerikai országokat találunk, amelyek háborús övezetek, illetve ahol a lakosság nagy része nyomorban él:

  • 147. Haiti (3,597), (148.)
  • 148. Botswana (3,488), (146.)
  • 149. Szíria (3,462), (150.)
  • 150. Malawi (3,410), (147.)
  • 151. Jemen (3,380), (152.)
  • 152. Ruanda (3,334), (151.)
  • 153. Tanzánia (3,231), (153.)
  • 154. Afganisztán (3,203),  (145.)
  • 155. Közép-afrikai Köztársaság (3,083), (155.)
  • 156. Dél-Szudán (2,853), (154.).

A boldogság összetevői

A lista összeállításánál a Gallup nyolc tényezőt vesz figyelembe. Mint ahogy az kapásból látszik is a lista két szélső értékénél sorakozó országokra pillantva, számít a vásárlóerő-paritással súlyozott egy főre eső GDP, ehhez egyelőre a 2017-es GDP-adatokat, illetve a 2018-ra vonatkozó növekedési előrejelzéseket használták a rangsor összeállítói. Pontszámot kalkuláltak továbbá a várható egészséges élettartamból. 

Ezek statisztikailag mérhető adatok, de egy boldogságrangsor összeállításánál természetesen szubjektív szempontok is szerepet játszanak. Így tehát a 3. részpontszám az úgynevezett társadalmi támogatásra alapozott, amit úgy mértek, hogy globális felmérésük résztvevőit megkérdezték, ha bajba kerülnének, lenne-e olyan barátjuk vagy rokonuk, akire támaszkodhatnának. A 4. szempont az élettel kapcsolatos döntések szabadsága; a Gallup World Pollban tehát arra is rákérdeztek a válaszadóknál, hogy mennyire dönthetnek szabadon saját életükről. 

Mivel az önzetlen cselekedetek is összefüggnek az egyén boldogságával, a rangsor összeállítását megelőző felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a válaszadó adakozott-e az elmúlt hónapban jótékony célra, és az erre adott válaszokat az egy főre jutó GDP-vel súlyozták. Ebből adódott az 5., „nagyvonalúságnak” nevezett szempont. A 6. a korrupció megítélése, amit azzal az egyszerű kérdéssel mértek, hogy „a korrupció elterjedt a kormányban, vagy sem?”.  Ahol erről nem sikerült adatokat szerezni, ott az üzleti szféra korrupcióról alkotott benyomásait vették alapul.

Végül pedig pozitív és negatív hatásnak nevezték el az utolsó két tényezőt, amelyek meghatározásához azt kérdezték a válaszadóktól, hogy milyen sokszor volt részük az előző napon nevetésben, örömben, mennyire érezték magukat boldognak, valamint hogy az előző napon milyen sokszor éreztek aggodalmat, szomorúságot, dühöt.

Magyarország és Európa

A rangsorból tisztán látható, hogy még mindig Európa a legélhetőbb kontinens:

Bár ebben a körben már nem tűnik olyan fényesnek Magyarország helyzete, az ország boldogság-összpontszáma a 2005-2008-as adatokhoz képest 2016-18-ra több mint 68 százalékkal növekedett, ez a 22. legnagyobb növekedés a rangsorban (Burkina Faso után és Grúzia/Georgia előtt). A részpontszámok tükrében ebben a gazdasági teljesítmény játszik nagy szerepet. 

Az alábbi ábrát a Gallup listájából vágtuk ki. Az arányok egy képzeletbeli országhoz, Disztópiához viszonyított értékeket mutatják. A baljós nevű fiktív állam pontszámait a 2016-18-as időszakban felvett adatok alapján legalacsonyabb pontszámokat elért országok átlagából számolták ki, ezáltal a többi ország értékei pozitív, vagy legalább 0 értéket érnek el. Minél nagyobb az adott színes sáv, annál kedvezőbbek az arra adott pontszámok, annál jobb a helyzet az adott szempontból. Ezáltal megmutatkoznak azok a területek is, ahol a magyar boldogság látványosan gellert kap. 

Illusztráció: Gallup

A színkódok a következők:

  • A sötétlila az egy főre eső GDP-ből adódott,
  • a ciklámenszínű sáv a társadalmi támogatás erejét jelzi (ez az erős családi kötelékekkel bíró Magyarországon még a gazdaság teljesítményénél is jobban hozzájárul a boldogságpontszámhoz).
  • A narancssárga sáv hosszát a várható egészséges élettartam határozza meg.
  • A sárga szín hossza a szabad döntések lehetőségére adott pontszámtól függ,
  • a türkiz szín pedig a nagyvonalúságot jelöli, amiben nem jeleskednek a magyarok, ahogy erről korábban már részletesen írtunk.
  • A szabad szemmel alig kivehető középlila sáv az érzékelt korrupcióból fakadó boldogság mértékét mutatja. Látható, hogy Magyarországon ebből a szempontból nem túl elégedettek a válaszadók. Hasonlóan alakul a korrupció megítélése egyébként Horvátországban is.
  • A hetedik, halványlila színkód két érték összegéből áll, ebből az egyik a disztópiai életminőségre kalkulált pontszám (ami 1,88 a lehetséges 10-ből), a másik pedig az a pozitív vagy negatív eltérés, ami az előzetes becsléshez képest mutatkozott. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás …
Apps, K
2019-03-21 16:22:07

Szólj hozzá!