Mi az én-gondolat? Egyszerűen kezdd el nézni önmagadat! Amikor fölébredsz, nyi…


Mi az én-gondolat?

Egyszerűen kezdd el nézni önmagadat! Amikor fölébredsz, nyisd ki a szemed! Kezdd el fölismerni, hogy mielőtt fölébredtél, a maradéktalan béke állapotában, a nem-gondolkodás állapotában voltál! Egy erőfeszítés mentes gondolkodásmentes állapotban voltál. De megengedted, hogy az én-gondolat az agyadba menjen, és most a testedről és a világról gondolkozol. Úgyhogy az a gondolat érkezik hozzád, hogy hogyan kerülj vissza az erőfeszítés mentes nem-gondolkodás állapotába. Az énben való időzéssel. Honnét jön az én? Ki vagyok én? Az énnek kétségkívül kell, hogy legyen forrása. Annak a forrásnak önmagában elég erőteljes dolognak kell lennie, bármi is az. Más szóval, feltételezem, hogy nem ismered fel, hogy az a forrás az Én. De ha csak arra gondolsz, hogy az én-gondolat abból jött, akkor annak valamilyen erőteljes dolognak kell lennie. Akkor miért jött ki belőle az én-gondolat? Mi az én-gondolat? Én nevezem azt én-gondolatnak. Az egy gondolat. Nem létezik én. Ez jelenti számodra a kulcsot. Ez tesz téged boldoggá. Mert felismered, hogy semmivel sem kell harcolnod. Ami azt illeti, egyesek csupán csöndessé válnak, és semmit nem mondanak. Más szóval, amikor felismered, hogy az én egy gondolat, csöndessé válsz és az én azonnal eltűnik. Egy gondolat sem lesz. Csodálatosan fogod érezni magadat. Aztán felöltözhetsz és mehetsz a munkába, de annak az ereje amit ma reggel csináltál egész nap követni fog. Igaz, hogy bele fogsz a világba bonyolódni, mégis úgy fogod találni, hogy van időd az Énedre gondolni. Az énben fogsz időzni. Ez magától fog történni, és a munkád során úgy fogod találni, hogy bármit csinálsz, a helyes döntéseket hozod, anélkül, hogy gondolkodnál. Nem zavarnak a dolgok. Békében vagy a világgal. Boldognak érzed magad. Nem érzel vágyat, hogy beszélj róla az embereknek. Az embereknek felkészülteknek kell lenniük. A saját csizmahúzójukkal kell fölemelniük magukat. Az embereknek felkészülteknek kell lenniük, hogy önkutatást tudjanak gyakorolni. És a felkészülést általában egy előző életben végezték el.

Emiatt mondja neked valami, hogy időpazarlás a könyvek írása, az állami televízióban való szereplés, a tanítás terjesztésével való próbálkozás, bármiféle cselekvés. Egyszerűen éld az életedet csodálatos módon! Minden gondját viseli önmagának, és észre fogod venni, hogy a tudatosságod növekszik. Önmagadra gondolással kezdődött, és most kitágul, hogy átfogja a világot, átfogja az univerzumot. És aztán ebben az univerzumban mindent vászonra vetített képként kezdesz látni, és a vászon te vagy. Soha többé nem aggódsz. Soha többé nem félsz semmitől. Megérted, hogy a teljesség minden, és nincsenek hibák. Minden jól van. Semmi nem rossz.

De ezeket a dolgokat mindennap csinálnod kell, különösen reggel, amikor először kinyitod a szemeidet. Abban az időszakban kell igazán dolgozni önmagadon. Ha sokáig vársz, akkor a májá túlságosan erőssé válik, és a szorításában tart téged, ami azzal jár, hogy valóban belebonyolódsz a lílába, és az élet játékába. De ahogy minden reggel dolgozol magadon, a test gondoskodik önmagáról, az elme kioltásra kerül, az ego alázatossá válik, te pedig boldoggá válsz. Semmit nem kell tenned, és ismétlem, a tested mindent meg fog tenni, amit megtenni idejött. De teneked semmi közöd hozzá. Te békében vagy.

Az érett dnyání aspiráns mindig énjével fog dolgozni. Ez az, ahol ez elkezdődik. Kövesd az én forrását! Honnét jött az énem? Nézd, figyeld! Nézd, amikor reggel felkelsz! Olyan békésnek érzed magad az elején, de amint gondolkodni kezdesz az énen, az összes problémád, a bajaid, a világ, szövetkeznek ellened. De ha elkezded elkapni magadat, megragadni az ént, “Honnét jött? Honnét bukkant elő? Egy pillanattal ezelőtt békében voltam. Egy pillanattal ezelőtt minden rendben volt, de most aggódom, izgatott vagyok, a munkámon, a jövőmön, a pénzügyeimen, az egészségemen gondolkodom. Honnét jött az én, amely ezeken a dolgokon gondolkodik?” És kövesd nyomon az ént vissza, vissza a szívbe, ami a forrás!

Az emberek azt kérdik tőlem, mit keressenek a szívben. Nos, emlékezz, a szívről azt mondtuk, hogy a mellkasod jobb oldalán van! A középvonaltól két ujjnyira. Az a spirituális szíved. Az a forrás. Onnét jön az én. Tehát ne külsőleg kövesd az ént, hanem belsőleg! Látod a különbséget? Ne úgy kapd el az ént, hogy mit gondol az a világról! Fordítsuk meg a procedúrát! Követni akard az ént, vissza a forrásába!

Tehát a forrást ragyogó, a napnál ezerszer ragyogóbb fényként látod. Elképzelheted az ént, ahogy visszamegy a fénybe, összeolvadva a fénnyel. Vagy, ha a bhaktira, a vallásosságra vagy hajlamos, gondolhatsz szeretett szentedre, vagy bölcsedre, és érezheted a szív központot annak a bölcsnek. És az én a bölcsbe, vagyis a fénybe megy vissza. A bölcs nyeli el az énedet. Biztosíthatlak, hogy kevés gyakorlással is elképesztő eredményeket fogsz kapni. De bizonyos okoknál fogva a legtöbb embernek évekig kell járnia a spirituális utat, a jóga bizonyos formáit gyakorolva, mielőtt abba a szakaszba tudnának érni, ahol követni tudják az ént, vissza a forrásba. De vannak olyanok, akik nem rendelkeznek korábbi tapasztalattal. Akik képesek voltak csak úgy meglátni, hogy énjük forrása az Én. És egy szempillantás alatt megszabadultakká váltak.

Robert Adams – A szív csöndje

(Visited 28 times, 1 visits today)

AZVagyunk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.