A véges képtelen megérteni a végtelent Az emberek még mindig tudni akarják, hog…


A véges képtelen megérteni a végtelent

Az emberek még mindig tudni akarják, hogy amikor minden eltűnik, akkor mi marad. Hogy mi az anyag. Az ok. A minden létezés mögötti ok. Kell lennie valaminek, ami azt együtt tartja. Ki mondta? Semmi nincs, amit együtt kellene tartani. Arra is emlékezz, hogy a véges képtelen megérteni a végtelent! Úgyhogy, amikor azt mondom, hogy semmi nincs, ami bármit is együtt tart, azon azt értem, hogy semmi nincs, ami szavakkal leírható lenne. Amikor olyan szavakat használok, mint boldogság, vagy tiszta tudat, tudatosság, szat-csit-ánanda, parabrahman (és a parabrahman nagyon erőteljes, mert azon Brahmanon túlit értek), mi lehet Brahmanon túl? Csönd. Olyan dolog, mint parabrahman, nem létezik, azon tény miatt, hogy amikor rá gondolsz, az egy objektumot jelent a számodra. Egy helyet például, ahol lenni kell. Egy hely, ahol a csöndben kell lenni, az parabrahman. Tévedsz. Nem létezik hely. Nem létezik csönd. Nem létezik parabrahman. Akkor mi az, ami létezik? Fedezd fel! Csak te magad tudhatod meg. Mivel a leírására nincsenek szavak.

Meg kell adnod magad az életednek! Ez teljes becsületességet követel. Nem folytathatod önmagad bolondítását. Lásd, hogyan futsz Ponciustól Pilátusig! Ide mész, oda mész. Állandóan keresel. Állandóan küszködsz. Miért? Néhányan azt gondoljátok, kerestek egy tanítót valahol fent az égben, és addig fogjátok keresni azt a tanítót, amíg meg nem találjátok. Nem létezik ilyen tanító. Amikor végül megnyugszol, és kezdesz egyre gyakrabban a csöndbe merülni, a tanítód meg fog jelenni számodra, és úgy fogod találni, hogy az nem más, mint te magad. Akkor megkérdezheted, hogy “Mi közöm itt ezekhez az emberekhez?” Én te magad vagyok. Én ezt nagyon tisztán látom. Nincs különbség közted és köztem. Amikor lehangoltnak érzed magad, amikor mérgesnek érzed magad, amikor rosszul érzed magad, az ént érzed. Amikor boldognak érzed magad, amikor megvilágosodottnak érzed magad, amikor gyönyörűnek érzed magad, akkor szintén az ént érzed. Mindez az Én, és én vagyok Az. Néhányan még mindig azt gondoljátok, hogy Robertről beszélek. Robertnek semmi köze ehhez. A mindenütt jelenvalóságról beszélek. A semmiről beszélek. És úgy gondolom, a további beszéd időpocsékolás.

Robert Adams – A szív csöndje

(Visited 34 times, 1 visits today)

AZVagyunk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.