A felébredés folyamat

A felébredés folyamat

Foglaljuk össze a folyamat egészét:
Az eredeti állapotban a tiszta Tudatosság uralkodik, az Én-Én, minden tudás és kondicionáltság nélkül, attribútumok nélkül, forma vagy identitás nélkül.

Ekkor, nem nyilvánvaló okból, hanem mert természete így cselekedni, létrejön az ’én vagyok’ gondolata vagy fogalma, a személytelen tudatosságé, amelyen megjelenik az ébrenlét és az álom világai, az ő sokféle formáikkal.

A tudatosság azonosítja önmagát ezekkel a formákkal, és így kezdetét veszi a kötöttség koncepciója, az ’én vagyok’ képzeletbeli, a szubjektum és objektum dualitásába való objektiválásával.

A fantom objektum, az individuum, most más objektumokat keres, ’Isten’-t, ’A Valóság’-ot, ’Az Abszolút’-at, hogy fölébresszék őt élet-álmából; de ez hiábavaló, teljességgel rosszul értelmezett keresés, mert nem létezhet olyan, az álom világán kívüli független léttel rendelkező objektum, amely rendelkezne az erővel, és segítségért tudna folyamodni az álom állapotból való kitörés érdekében.

Ha semmi nem található kívül, akkor az egyetlen megoldás csak a folyamat megfordítása lehet, és visszafelé haladva annak felfedezése, hogy mi van belül, ki volt az ember eredetileg, és mindig is az volt, mielőtt a tudatosság, és a Maya-álom keletkezett.

Aztán jön a ’felébredés’, és felismered, hogy nem vagy sem a test, de még a tudatosság sem, hanem a tudatosság érkezését megelőző totális potencialitás megnevezhetetlen állapota. Amíg a tudatosságban vagy, addig az Abszolút állapot csak egy másik fogalom lehet. A gondolat, hogy van valami, ami nem te vagy, csak egy fogalom, és ez a fogalom keresi a fogalmát annak, ami valójában vagy. De ami valójában vagy, tévesen azonosította magát a viszonylagosságban azzal, ami nem vagy, és a ’kötöttség’ emiatt a téves önazonosítás miatt keletkezett. A helyzet az, hogy addig nem lehetsz az, ami valójában vagy, amíg föl nem ébredsz a jelenségvilág álmából, meg nem érted az álmot, mint olyant, és abba nem hagyod a fogalomalkotást és a tárgyiasítást. Itt semmiféle tudás nem segíthet. Minden tudás fogalmi, és ezért valótlan. Abban a tiszta állapotban való tartózkodáshoz azzal az állapottal kell, hogy azonos legyél, ami… nem duális, mentes a tudástól, mentes a fogalomalkotástól.

Most a kör teljesen bezárult. Nyilvánvalóvá válik, hogy ami kerestetik, az a kereső saját maga, a tiszta szubjektivitás, a korlátozás nélküli potencialitás, a tiszta egység.

Mit kell hát akkor tenni, hogy elérjük azt az állapotot, hogy leállítsuk a szüntelen fogalomalkotást, és az egységben tartózkodjunk? Semmit nem lehet tenni. Milyen erőfeszítés tudná az illuzórikus, konceptuális ’én’-nel megismertetni annak igaz természetét? Milyen erőfeszítés tudná megismertetni vele annak szubsztanciáját? Igaz természeted megvalósítása nem fenomenális erőfeszítést kíván. Meg fog történni, amikor lehetőséget kap rá, amikor a fogalomalkotás általi akadályoztatás megszűnik. Meg fog jelenni, amint szabad teret kap, amiben megjelenhet. Ha más valaki foglalja el a házat, a konceptuális ’én’-nek azt előbb ki kell lakoltatnia, és esélyt kell adnia a megvilágosodás számára, hogy belépjen. De minden olyan erőfeszítés, amely konceptualizálás leállítási metódusként a gondolkodás leállítására irányul, kárba veszett gyakorlat… és ugyanígy minden más erőfeszítés is ilyen.

Az egyetlen hatékony út azonnali – az igazság közvetlen, gondolkodás és fogalomalkotás nélküli észlelése. Az igazság keresése nem járhat eredménnyel a te gőgös intellektusod közvetítése révén. Sőt, még arra a felismerésre is eljutsz, hogy a keresés valójában akadályoz, mert az eszköz, amellyel keresel, a megosztott elme… a konceptuális szubjektum keresi a konceptuális objektumot. Add fel a keresést, és hagyd, hogy a személytelen tudatosság átvegye, és az be fog engedni téged forrásának misztériumába, a tiszta ’én’-be, az eszenciális szubjektivitásba, a név és forma nélküli, korlátozás nélküli, idő és tér nélküli, nem észlelhető, második nélküli Egybe. Akkor fel fogod ismerni, hogy minden jelenség, minden tapasztalat, minden idea, minden gondolat, minden szó, minden tudás, minden fogalomalkotás, minden erőfeszítés, minden tér és idő, minden tanítás, minden hierarchia, minden ösvény, minden és bármi, amit megérthetsz… nyilvánvalóan hamis.

Amikor a hamisat hamisnak látod akkor, ami marad, az igaz. Ami hiányzik megjelenik, miközben ami jelen van, eltűnik. A tagadás az egyetlen válasz.

Prashanti Nilayam – Sri Nisargadatta kettősség nélküli tanításai
(Al Drucker fordításából Nisargadattin magyarítása)

(Visited 1 065 times, 1 visits today)

AZVagyunk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.